Friday, August 11, 2006

Álkínai lettem

Alighogy befejeztem az előző történetet, máris eszembe jutott, hogy kifelejtettem pár dolgot, meg persze történt is egy, s más. Hiába, erről az országról elég sokmindent lehet írni.

Sajnos nem csináltam fényképet róla, de talán nem is kell, mert önmagáért beszél. Párszor, mikor jöttünk a központból haza, láttam, hogy van egy érdekes nevű hotel. Lehet találgatni, hogy mi a neve, de úgysem fogjátok kitalálni: "Hotel Nuclear Power". :)
Azért kiváncsi lennék, hogy ilyen névvel mennyire megy a business. Lehet, hogy Ukrajnával való baráti viszony miatt építették, csernobili csereüdültetés céljából. Én azért tuti nem szállnék meg, elég szarul is nézett ki. Most ugrott be: lehet, hogy amikor még kisebb volt a város, akkor ez atomerőmű volt és ahogy terjeszkedett a város, úgy leszerelték és átalakították hotelnek? :)
Gondolom télen a fűtéssel nincs baj, meg a csapból is nehézvíz folyik. :)

Nagyon érdekes megfigyelésünk, hogy kultúrában (értsd: öltözködés, viselkedési szokások) kb. ott tartanak most, mint mi a 70-es/80-as években. A köpködésről már írtam, de arról nem, hogy azért a makkos cipő, fehér zokni befigyel, meg általában a ruhájuk eléggé, hogyismondjam, ősretró. Az is erősítette ezt a fílinget, hogy már két este láttunk egy csomó csipángot, akik a téren táncolnak, miközben két hangfalból szól a csipáng zene. Szerencsére nem mozgalmi induló... Az emberek, nő-nő, nő-férfi leosztásokban, táncolnak. De nem ám a zenére! Valakik keringőznek, vavalakik tangóznak, valakik csak tingli-tangliznak, valakik pedig csak nézik az össznépi szórakozást. Cool! :)

A mai történések lezárásaként mindenképpen írok arról, hogy hogyan próbálok asszimilálódni a helyi viszonyokhoz. Gondoltam, ha már sosem nézhetek ki kínainak, legalább tegyek úgy, mintha az lennék. :) Ez most abban nyilvánul meg, hogy gondoltam egy merészet és az irodából helyi tömegközlekedéssel jöttem haza már két napja. Na ez azért élmény. Mondjuk nem magamtól kísérleteztem ki a buszjáratot, hanem egy angol kolléga is azzal jár, aki mellesleg beszél kínaiul. Először vele mentem, két napja viszont már egyedül.
A buszmegállók elég fapadosok. Kinézetre jók, de mintha nem lennének befejezve. Pl. nincs megállót jelző tábla, nincsenek székek se. Az, hogy integetni kell a busznak, hogy megálljon és felszállhass, nem újdonság Finnország után. Hanem ami utána következik! :)
Itt van az utazási útmutató:

  1. felszállsz (a középső ajtón)
  2. veszel egy jegyet a kalauz lánynál (2 RMB)
  3. megrökönyödsz, hogy milyen redva a busz
  4. nem csak te rökönyödsz meg, hanem az utasok is, hogy egy álkínai felszállt
  5. a fürkésző tekintetek tüzében ülőhelyet keresel
  6. úgysem találsz ülőhelyet, mert vagy nincs, vagy mindenki a kettős ülés kívülső részén ül és vagy nem akarod magad bepréselni, vagy nem tudod elmagyarázni, hogy menjen beljebb, hogy leülhess, vagy el tudod magyarázni, de nem érti.
  7. lehet, hogy találsz helyet, mert a kalauzlány átadja az övét (mármint az ő helyét, és nem az övét. :) Jaj...). Ne áruld a jegyet helyette!
  8. rájössz, hogy mégsem redva a busz, csak a rücskös fémpadló teszi olyan érzéssé. Bármennyire mossák, úgyis koszos marad...
  9. kezded élvezni az utazást, főleg, hogy légkondi (!) is van a buszban
  10. hallgatod, ahogy a kalauzlány bemondja hogy milyen megálló jön (gondolom én)
  11. nem kezdesz el telefonálni, mert a folyamatos dudálástól úgysem hallasz semmit
  12. kapaszkodsz és figyeled a forgalmat, hogy mikor ütköztök valamivel
  13. nézed, hogy hol kell leszállni. Ha szerencséd van és nem nagyon párás a levegő, akkor megfelelő távolságba ellátni ahhoz, hogy reagáni tudj
  14. keresed a jelzőgombot
  15. realizálod, hogy azt lefelejtették a buszról
  16. vagy ráutaló magatartást tanúsítasz, vagy kínaiul a kalauzlány és/vagy a buszvezető tudtára adod, hogy le akarsz szállni
  17. leszállsz, de úgy, hogy egyszerre négy irányba figyelsz, hogy még véletlenül se kerülj egy biciklis, vagy egy motoros útjába.

Gratulálok. Megérkeztél a célállomásra, kár hogy innen még viszonylag messze laksz és nem ismersz más buszjáratot. Fogj egy taxit! :)






Oriental xPress - Adunk a megjelenésére

0 Comments:

Post a Comment

Subscribe to Post Comments [Atom]

<< Home