Az éneklő Buddha

Yes, végre meg tudtam nézni a blogomat. Na nem mintha sikerült volna kicselezni a hatóságokat, hanem Finnországban vagyok. Akkora jetlagem van, mint egy ház, úgyhogy gondoltam, ha már éjjel 2-kor felébredtem, akkor csinálok valami hasznosat. :)

Az elmúlt bejegyzés nem volt túl vidám, úgyhogy inkább valami vidámabbal folytassuk.

Először is, nézzük a címszereplőt. Ez nem valami turista látványosság, vagy nyolcadik csoda, vagy mittudomén, hanem egy hétköznapi taxis. Múltkor jöttünk haza bevásárlásból és egy olyan taxist sikreült kifognunk, aki úgy nézett ki, mint Buddha 35 évesen (szerintem). Kopasz, nem sovány, atléta trikós, vidám gyerek. Már akkor gyanús volt, amikor leintettük, és hallottuk, hogy üvölt az autóban a kínai Aradszky László. Mikor aztán beültünk, a meglepetés csak fokozódott, ugyanis faszikánk elkezdett énekelni. De nem ám csak dudorászni, izomból nyomta, még vibrátózott is. Meg is akartuk örökíteni, de valahogy mindig kiszagolta a kandikamerát és akkor abbahagyta egy időre. Szóval király volt. Azóta az Évi talált még egy éneklő taxist, az meg valami kínai pop számot nyomott. :) Lehet, hogy karaoke versenyt fognak rendezni a taxi társaság dolgozóinak.

Ha már a bevásárlásnál tartottam, akkor meg kell említenem, hogy megtaláltuk a Metró áruházat. Nagy alkudozás árán sikerült kártyához jutni. Kell nekik egy céges, pecsétes igazolás, hogy ott dolgozok és ezt, meg ezt csinálom. Egyik kollegám mondta, hogy ő nem vitt ilyet, hanem elvitte a kínai személyiét és kapott kártyát. Na, mi is így tettünk és fél óráig alkudoztunk, hogy ne kelljen visszajönni a pecsétes papírral, hanem adjanak kártyát. Nem értem egyébként, hogy a kínai személyi mi a francra jó, azon kívül, hogy jól mutat a blogban. :) Se a banknál, se itt nem akarják elfogadni, pedig minden adat, beleértve a munkahelyi adatok is, benne van. Na mindegy. Végül kialkudtuk, hogy csak most, csak önöknek, csak ma adunk egy kártyát. Már sínen voltunk, mint József Attila, de persze nem Kína lenne, ha nem történne valami: elromlott a kártya printer. Bm! Adtak egy ideiglenes papírt egyszeri belépéssel, amit persze a pénztárnál le kellett adni. De eltettem a számlát bizonyítékként, hogy egyszer már beengedtek. Remélem mégegyszer nem kell az alkudozást eljátszani.

Az áruház egyébként korrekt. Persze egy kis izgalom még volt a bevásárlás végén. Vettem néhány újraírható DVD-t, amik ilyen műanyag biztonsági tokban voltak. Na, azt a tokot fél óra várakozás és kb. 10 alkalmazott mozgosítása után sem sikerült eltávolítani. Persze tokkal együtt meg nem vihetem el. Azt hiszem elég türelmes voltam, de félóra után sűrű fuck-ozások közepette mondtam, hogy felejtsék el és adják vissza a pénzt. Megtették. Azért használtam ilyen kifejezéseket, mert szerintem azok is megértik, akik nem tudnak angolul. :) Úgy tűnik bevált a számításom.

Oriental xPress - Adunk a megjelenésére